ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Bodrogkeresztúr

ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Bodrogkeresztúr

A Bodrog folyó partján fekvő település – mely napjainkra fontos zarándokhellyé vált – a tokaj-hegyaljai borvidék tagjaként 2002 óta a világörökség része. Galíciából, Morvaországból és az ország északabbra fekvő megyéiből jöttek ide zsidók, akik haszonbérletből és az ahhoz kacsolódó tevékenységekből tudtak megélni (szolgáló, kisegítő, csapos, stb.), akikről az első adatunk az1726-os országos zsidó összeírásban található. Ez a lista 7 adózót említ. 10 évvel később 3 családot jegyeztek fel 20 fővel. Ebbe szolgálók is beletartoztak. [1]

1770-72 es adat 26 család 99 fő. [2] 1805-ben 60 családban 77 férfit írtak össze, akik közül 51 vagy Bodrogkeresztúron, vagy más magyarországi szomszédos megyében született és 22 születési helye volt Galícia, 3-an Morvaországban. 1821-es összeírásban 33 család szerepel 146 fővel. „Bodrogkeresztúron 1840-ben 239 zsidót írtak össze, ez az akkori lakosság 13%-át jelentette. A keresztúri zsidók száma, ha csak mérsékelten is, de egészen az 1930-as évekig növekedett. 1880-ban majdnem a lakosság egynegyedét, pontosabban a 24,6%-át alkotta a helyi orthodox hitközség 309 tagja. 1930-ban 535 zsidó élt itt (23,5%), 1941-ben pedig 455 izraelitát írtak össze a településen (20,2%).” [3]

A közösség 1767-ben alapította meg a temetkezési egyletet (hevrakaddisa). [4] Ebben az évben a zsidóknak már volt imaházuk, amiről azonban nincs további adat. A ma álló zsinagógát a századfordulón építették és 1906-ban adták át. 1920-ban egy hászid zsinagóga is épült a településen, a Kossuth Lajos utca 63. számú épület helyén. [5]

Érdekesség a település oktatásának történetében, hogy II. József türelmi rendeletét követően a megyében az egyik első nyilvános zsidó iskola a településen nyithatta meg kapuit 1785-ben.

„Az első rabbik között tartjuk számon 1780 és 1796 között Eliezer Londont, aki kapcsolatban állt a korszak egyik legjelentősebb zsidó jogtudósával, a prágai JehezkiélLandau (1713–1793) rabbival, illetve 1770 és 1799 között WahrmannJiszráélt (1755–1826). Wahrmann rabbi innen költözött Pestre, majd ő lett a Duna-balparti város első hivatalosan elismert rabbija, ő tette le a később hatalmassá nőtt pesti hitközség alapköveinek jelentős részét, így például 1805-ben kórház, 1808-ban temető, 1814-ben pedig iskola alapítását kezdeményezte. Wahrmann rabbi leszármazottai között több jeles embert is találunk: egyik unokája, Wahrmann Mór (1832–1892) bankár a magyar országgyűlés első zsidó származású képviselője volt, míg egyik dédunokája, Fényes Adolf (szül.: Fischmann, 1867–1945) festőművész számos képét a Nemzeti Galériában csodálhatjuk meg.” [6]

Bodrogkeresztúrhoz kötődik az utolsó magyarországi hászid csodarabbi hírében álló RebSajeje (1851-1925), aki miatt máig zarándokok érkeznek a településre. Gyakran inkább RebSájeleként, a keresztúri cádikként (csodatévő igaz bölcs) utalnak rá, de a Magyar Zsidó Lexikonban Steiner Jesaja néven találhatunk rá. A csodarabbi Zborón (mai Szlovákia területén) született1851-ben.Sájelét a liszkaicádik, Friedmann Cvi Hirsch vette pártfogásába felismerve benne a Tóra-tanulás iránti elkötelezettséget. Tanítójához méltó módon lett 1874-ben a keresztúri közösség vezetője, aki nyitott ajtókkal várta a hozzá érkezőket, a tanácsért vagy áldásért jövőket. Emellett a rebe jótékonyságáról is híres volt. A kor tanúinak leírásai szerint a rebe háza és környéke mindig tele volt várakozókkal, a rebét látni akaró szükséget szenvedő emberekkel. Keresztény emberek is gyakran fordultak hozzá tanácsért még távolabbi településekről is. 1925-ben bekövetkezett halálakor több mint tízezren vettek részt a temetésén és sírja azóta is zarándokhely, ami felett asírsátrat (ohel) kívánságcédulák lepnek el.

A közösséget újabb csapás érte 1930-ban, amikor a rabbilakásban tűz ütött ki, mely tovább terjedt a zsidó intézményekre, így a zsinagógára és a Talmud-Tóra iskolára is. [7] Országos adománygyűjtés kezdődött a megrongálódott épületek felújítására.

„1944-ben a mintegy négyszázötven fős helyi közösségre csaptak le könyörtelenül a magyar csendőrök, akik a zsinagógába zsúfolták az embereket, még a zsidótörvények alól mentesülő hadiözvegyeket is. Innen a zsidókat még az engedélyezettnél is kisebb csomagokkal a sátoraljaújhelyi gettóba terelték, ahonnan a legtöbbjüket a harmadik transzporttal, már május 25-én Auschwitzba deportáltak. A deportálást csupán néhányan élték túl, de közöttük volt a háború előtti utolsó rebe egyik fia, Rubin JiszákhárBeris (YissacharDov, 1925–2001/5761. elul 17.), aki a tengerentúlra, az Egyesült Államokba mentette apai örökségét, és „Kerestir” néven haszid dinasztiát alapított.” [8]

A közösségre ma az irodaként működő zsinagóga épülete, a zsidó temető, a rebe emlékháza és a mikve emlékezteti a településre érkezőt. Ez Reb Sájele halálozásának évfordulóján (jiddisül járcájt vagy jorcájt) még mindig nagy számú, főleg külföldről érkező zarándokot jelent a településen.

FOTÓ:

1. Szuka a kép jobb oldalán, a háttérben, későbbi beépítéssel, Bodrogkeresztúr, Kossuth utca
Forrás: Gábor Anna: Mint folyók mentén a kertek, 125.o.
2., 3.: Hősi emlékmű https://www.kozterkep.hu/20974/hosi-emlekmu

A bodrogkeresztúri zsinagóga
(Bodrogkeresztúr, Kossuth u.)

A településen hajdan három imaház is várta a közösség tagjait. Mára csak egy maradt közülük: a neológ zsinagóga, ami 1906-ban épült. Letisztult megjelenésével, nagyméretű, lóheréket formázó ablakaival, felújított állapotban ad helyet az Aggteleki Nemzeti Park Zempléni Tájegységi irodájának.

FOTÓ:

1. Bodrogkeresztúr, zsinagóga, 1906
Forrás: https://bodrogkeresztur.eu/helyszin/egykori-zsinagoga#
2., 3. Juhász István

Reb Steiner Saje csodarabbi emlékháza
(Bodrogkeresztúr, Kossuth u. 65.)

Reb Steiner Sajele egykori lakóházát 1999-ben az Egyesült Államokban alapított „Kerestir” haszid dinasztia tagjai visszavásárolták, és ott emlékházat rendeztek be. RebSájele hajdani lakóhelye és a zsidó temetőben találhatósírsátra (ohel), egyike a leglátogatottabb magyarországi zsidó zarándokhelyeknek. A zarándokközpontban egy rituális fürdő (mikve) is található.

FOTÓ:

Juhász István

A bodrogkeresztúri zsidótemető
(Bodrogkeresztúr, Dereszla domb, Felső u. 6.)

A Dereszladombon, festői természeti környezetben található a település zsidó temetője.A több száz sír között egy kőből épült, vaskapussírsátorban, szépen faragott, festett sírkövek alatt nyugszik RebSajele Steiner és felesége.A zsidó temető díszhelyén található több hajdani híres rabbi sírja is.

FOTÓ:

Juhász István

FORRÁSOK:

Cseh Viktor: Zsidó örökség. Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon (Budapest: MAZSIKE, 2021)
Csodarabbik útja https://csodarabbikutja.hu/hu/turizmus/tokaj-es-kornyeke/bodrogkeresztur Letöltve: 2023.07.21.
Bodrgokeresztúr.eu https://bodrogkeresztur.eu/helyszin/egykori-zsinagoga Letöltve: 2023.07.21.
Bodrogkeresztúr település hivatalos honlapja www.bodrogkeresztur.hu Letöltve: 2023.07.21.

TOVÁBBI FORRÁSOK:

Keresztúri Kicsnestár: A zsidóság Bodrogkeresztúron c. rövidfilm https://www.youtube.com/watch?v=UkJ5gJi1mkw Letöltve: 2023.07.21.
Keresztúrri Kincsestár: A csodarabbi https://www.youtube.com/watch?v=Irr49zLuA1I&t=8s Letöltve: 2023.

 

_________________________
1 Magyar zsidó oklevéltár VII., közli Gábor Anna, Mint folyó mentén a kertek

2 Magyar Nemzeti Levéltár, közli Gábor Anna
3 Cseh Viktor, 69. o..
4 Cseh Viktor, 69. o
5 ibid.
6 Cseh Viktor 69. o.
7 ibid. 76. o.
8 ibid.