ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Erdőbénye

ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Erdőbénye

A település, melyről már az 1400-as évekből van írott emlék, szép természeti környezetben található, a Tokaj-Hegyalja területén. A zsidók a XVIII. század elején telepedtek le itt haszonbérlőkként. 1772-ben Galícia egy része a Habsburg Birodalom részéve válása megkönnyítette a birodalmon belüli lakóhelyváltoztatást, így számuk ebben az időszakban tovább növekedett. Hozzájárult ehhez II. József 1783-ban kiadott „Regulatio a zsidó népre vonatkozóan” elnevezésű rendelete.

1840-ben még csupán hat zsidó családfőt írtak össze Erdőbényén. 1880-ban már 332 fő tartozott az orthodox hitközséghez (a teljes lakosság 16%-a). A következő évtizedekben viszont a növekvő tendencia megfordult, és a zsidó népesség a térség többi helyiségéhez hasonlóan itt apadni kezdett: 1920-ban 214 zsidó élt a községben (9%), 1941-ben pedig 131 (4,2%). Az 1941-es népszámlálás során a 131 főből nyolc ember vallotta magát jiddis anyanyelvűnek. [1]

A közösség szorosan kapcsolódott a szomszédos Olaszliszkai zsidó hitközséghez, és sokáig annak részeként működött. Ezt erősítette a családi kapcsolat Friedmann Cvi Hirsch (1808-1874) liszkai csodarabbi, és veje, Friedlander Hájim (1835-1904), erdőbényei rabbi között. A sátoraljaújhelyi közösséghez is kapcsolódtak a bényeiek, hiszen a Teitelbaum család egyik leszármazottja, Teitelbaum Dávid Jichák (1850? – 1917) a településen élt, és így sírja a helyi zsidó temetőben található. Sírkövéből kiderül, hogy a szent szövegek tanulmányozása mellett borkereskedéssel is foglalkozott, melyből befolyt szerény összegből tartotta el magát és családját. [2]

Erdőbénye természeti adottságai között fontos szerep jutott az itt feltörő timsós, vasgálicos víznek, melyre a XIX. század végén fürdőtelep létesült. A gyógyvíz miatt sok fürdővendég érkezett messzebbről a településre, köztük zsidók is, ezért a helyi közösség külön kóser konyhát alakított ki az érkezők ellátására. [3]

Az 1920-as évekre már csökkenő létszámú zsidó közösséget tovább sújtotta a II. világháború. 1944 tavaszán 120 zsidó élt Bényén, akiket a tokaji gettóba és onnan a sátoraljaújhelyi gyűjtőtáborba vittek, majd Auschwitzba deportáltak. [4] A miskolci temetőben található mártír emlékművön száznyolc bényei neve szerepel. Az elhurcoltak közül alig tucatnyian élték túl a háborút.

A Híres Erdőbényeiek Emlékparkjában, melyet 2008-ban hoztak létre a településen élők, a hajdani zsidó közösség három tagjának neve is megtalálható: a kőbánya tulajdonos Beck Sámuel – aki a bényei Kossuth-szobor felállításának költségeit vállalta magára -, veje, Spitzer Jónás, aki tovább vitte a cég vezetését, valamint a vésnök Kőgel Márkusz Ábrahám, aki a temető sírköveinek java részét készítette. [5]

Az erdőbényei zsinagóga
(Erdőbénye,Hunyadi utca – már nem áll az épület)

Az erdőbényei zsinagógát, mely mai Hunyadi, hajdan Iskola utcában állt, 1840 körül építették klasszicista stílusban. Az épület 1903-ban leégett, így azt a környező települések zsidó hitközségeinek adományaiból építettek újjá. Az épületet a ’80-as évek második felében elbontották. Mára csak a hajdani zsinagóga előtt álló zsidó iskola épülete látható a Hunyadi u. 32. szám alatt.

FOTÓ:

Fotó az erdőbényei zsinagógáról In: Flódni Letöltve: 2023. 07.23.
http://www.magyarzsido.hu/index.php?option=com_catalogue&view=detail&id=102&Itemid=20–

Az erdőbényei zsidó temető
(Erdőbénye, Petőfi u. 13.)

A zsidó temető az erdőbényei köztemető egy elkerített részén található, gondozott állapotban.

FOTÓK:

1., 2., 3. Izraelita temetők – Erdőbénye
http://www.izraelitatemetok.hu/index.php/erdobenye/

Az egykori mikve (rituális fürdő)
(Erdőbénye, Serház utca)

A zsidó rituális fürdők (mikvék) használatára és építésére számos szabály vonatkozik: a fürdő vizének természetes eredetű élő víznek kell lennie. Ennek megfelelően az erdőbényei mikvét forrásvíz táplálja. [6] Hajdani gondnoka után a helyiek Fuchs-házként emlegetik az épületet, melynek medencéjét a II. világháború után betemették, hogy lakószobaként hasznosíthassák. A mikve napjainkban magánkézben van és felújítását tervezik.

FOTÓK:

1., 2., 3. Juhász István, ZRVA

FORRÁSOK:

Cseh Viktor: Zsidó örökség. Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon (Budapest: MAZSIKE, 2021)
Izraelita temetők honlap http://www.izraelitatemetok.hu/index.php/erdobenye/ Letöltve: 2023.07.23. Börzsönyi, Komjáthy, Szabados, Tóth: A csodarabbik nyomában. (Egyetemi dolgozat)
https://static1.squarespace.com/static/5d890acc527be55c5f08d842/t/615701fe51a1e63fc3ec2b73/1633092100991/tokaj-segedlet.pdf Letöltve: 2023.07.23.

_________________________
1 Cseh Viktor, 101.o.
2 Ibid.
3 Ibid. 102. o.
4 Ibid.
5 Ibid.
6 Börzsönyi et al., 6. o.