Királyhelmec a Bodgorgközben található, ma Szlovákia területén, Kassától 90 km-re. Történelme egészen a XII. századig nyúlik vissza. Az egykori járási székhely zsidó lakosairól az 1700-as évek közepéről vannak az első adatok. Mint máshol az országban, itt is haszonbérlők voltak az első betelepülők.

A hitközség megalakulása 1801-re tehető. „Alapítói: Keller Ábrahám, Keller Dávid, Rubin Nachum, Steinfest Mór és Zinner Mór kereskedők voltak. Első rabbijául Wald Mordechájt választotta meg a hitközség, aki 1875. bekövetkezett haláláig vezette a hitéletet.” [1] Fényes Elek adatai szerint 1850-ben a település 1186 lakosából 12 volt zsidó. Királyhelmecen 1865-től zsidó vallásos iskola (jesiva) is működött. A Királyhelmeci hitközséghez tartozott 14 kisebb környező település. 1941-re az izraelita lakosság 900 fő körül volt.

Az antiszemitizmus következménye azonban Királyhelmec lakosságát is elérte. E folyamat betetőzéseként a helyi zsidókat szinte egy éjszaka alatt gyűjtötték össze 1944 májusában és vitték a sátoraljaújhelyi gettóba, ahonnan Auschwitzba deportálták őket. A közösség 971 deportált tagjából csupán 107 fő tért vissza lakhelyére, többségüket a haláltáborban meggyilkolták.

Királyhelmecen nincs külön emlékhelye a hajdani népes zsidóságnak. A II. világháborús emlékművön egy szövegrész utal az „elhurcolt zsidó polgártársakra.” Mára az épített emlékek közül az ortodox zsinagóga és a zsidó temető maradt meg a városban, és a régió építészeti sajátossága, a nyitható tetejű házak.

A királyhelmeci ortodox zsinagóga
(Királyhelmec Hviezdoslavová utca)

A királyhelmeci zsinagóga építéséről és használatbavételének idejéről eltérő dátumokat jelölnek meg a rendelkezésre álló források. Van, ahol az 1840-es éveket említik, másutt az áll, hogy 1851-ben adták át a közösségnek az épületet.

A királyhelmeci zsinagóga klasszicista stílusban épült és ortodox közösség használta. A holokausztot túlélő zsidók az imaházat a II. világháború után újra élettel töltötték meg, de a lélekszámuk folyamatosan csökkent. Az 1956-os kivándorlások után, az 1960-as évekre már nagyon megfogyatkozott a számuk. Az ortodox zsinagógában 1968-ban volt utoljára vallási szertartás. A kivándorlások a hitközség megszűnéséhez vezettek. Napjainkra csak néhány zsidó család maradt a településen.

Az ortodox közösség épületének szomszédságában korábban egy haszid (az ortodox zsidóság „népi” ága) zsinagóga is állt, de az az 1950-es években, egy villámcsapás következtében megsemmisült.

A zsinagóga felújítása többször felmerült az évtizedek során. Az épületet 2015-ben, akkor 6000 euróért a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól az önkormányzat megvásárolta, a hozzá tartozó telekkel együtt. A tervek szerint a felújítást követően kulturális központ fog itt üzemelni. Az épület jelenlegi állapotában nem látogatható.

FOTÓK:

1.,2, 3.: A királyhelmeci zsinagóga homlokzata és belős terei. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
4.: Készítette: Szeder László – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15957497 (A királyhelmeci zsinagóga fotója Wikipédiáról, 2023.07.14.)
5.: A királyhelmeci zsinagóga belső tere. Forrás: Fotogén Bodrogköz Facebook csoport.  Otthonunk Bodrogköz és Ung-vidék. 2021. október 7. https://www.facebook.com/photo?fbid=207140861522381&set=pcb.207143908188743&locale=ms_MY
6.: Forrás: Fotogén Bodrogköz Facebook csoport.  Otthonunk Bodrogköz és Ung-vidék., 2021. október 7. https://www.facebook.com/photo?fbid=207140854855715&set=pcb.207143908188743&locale=ms_MY
7.: A királyhelmeci zsinagóga. Forrás: Finta Márk: A zsidók eltűnésével… In: Napunk. 2023. 07.06. https://napunk.dennikn.sk/hu/3458511/a-zsidok-eltunesevel-kiralyhelmec-lelkenek-egy-darabjat-vagta-ki-a-tortenelem/

A királyhelmeci zsidó temető
(Királyhelmec, Hlboká u. 33.)

A XVIII. század elejétől az 1970-es évekig működött a településen a zsidó temető, melyből mára 228 sírkövet dokumentáltak és folyamatosan zajlik az adatok archiválása a városban élő Gönczy Bertalan helytörténeti munkájának köszönhetően. Tervei szerint a nagy múltú zsidó közösség története könyv formájában lesz elérhető az érdeklődők számára.

FOTÓK:

A királyhelmeci zsidó temető
Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022

A nyitható tetejű házak

A zsidó naptári év meghatározó időszaka az őszi „sátoros ünnep,” azaz a „Szukkot.” A hagyomány szerint a zsidók ebben az időszakban a sivatagi vándorlásra emlékeznek, amikor nem volt még állandó lakhelyük. A vallási hagyomány előírásai szerint ilyenkor olyan sátrakat kell építeni, amelyeknek a teteje növényekből készül, és amin keresztül látni lehet a csillagos eget. Az ünnep alatt a zsidók ezekben a sátrakban étkeznek, fogadnak vendégeket, és van aki ott is alszik. A hűvös időjárási viszonyok miatt Lengyelországban divatos egyedi építészeti jellegzetesség alakult ki ezen a vidéken: a zsidók házait úgy építették, hogy a tetőkön elhelyezett szerkezet segítségével egy-egy épület a vallási előírásoknak megfelelő sátorrá alakítható. Így nem kellett minden évben új sátrat építeni, és a meleget is jobban megtartotta az épület. A királyhelmeci nyitott tetejű házak így tették lehetővé a lombsátrakban lakás hagyományát. Gönczy Bertalan helytörténész szerint ezekből a házakból ma már csak négy található a városban. E házak segítették a zsidó közösség tagjait a „sátoros ünnep” – parancsolatokhoz kötött – megtartásában. A téma kutatója, Gábor Anna könyvében számos példa található ezen épített emlékek kapcsán. [2]

FOTÓ:

A nyitható tetejű ház. Forrás: Gönczy Bertalan archívuma
In: Finta Márk: A zsidók eltűnésével … In: Napunk. 2023. 07.06.
https://napunk.dennikn.sk/hu/3458511/a-zsidok-eltunesevel-kiralyhelmec-lelkenek-egy-darabjat-vagta-ki-a-tortenelem/

FORRÁSOK: