Az egyik legnevesebb hegyaljai község, Mád, már a XIII. században lakott volt. A levéltári forrásokban rendre mezővárosként utalnak a településre, mely a bortermelésről volt híres már a középkorban is.

A 18. században Mád részben Rákóczi birtok volt, amit a Rákóczi szabadságharc bukása után a Kamara elkobzott és Orczy, Szirmay, Erdődy, majd egy rész Aspermont birtok lett. E nemesi családok haszonbérlői voltak a zsidók, és így kerültek a településre, ahogy a térség többi településére is.

A Mádon élő zsidók legkorábbi emléke 1726-ból származik: egy zsidó családot említ a korabeli összeírás, ahol a családfő haszonbérlő, és Orczy István kocsmáját bérli.  [1] Igaz, zsidók már korábban is felbukkantak ezen a helyen, amit egy 1609-es panaszos levél bizonyít, mely szerint az Alaghy nemesi család védelme alatt álló zsidók felvásárolják a helyi szőlőt és venyigét. [2] A XVIII. század végére már népes zsidó közösség élt a településen. Az összeírásokból is jól látható a zsidók létszámának változása: 1821-ben 71 családban 317 fő szerepel, 1850-ben Mád 4600 lakosából már 800 fő zsidó. [3] Harminc évvel később, 1881-ben 3471 főből 882 izraelita. [4] Ezt követően a zsidók száma fokozatos csökkenésnek indult: 1910-ben 3750 lakosból már csak 729 tartozik az izraelita felekezethez, 1920-ban 547 fő és 1941-ben már csak 304 fő volt izraelita vallású. [5] A népességcsökkenés oka egyrészt az I. világháború lehetett, másrészt az elvándorlás, ami az ország belseje felé, valamint külföldre irányult. Ennek oka lehetett, például a gazdasági válság, amit a térségben az 1885-től jelen lévő filoxéria járvány erősített. [6] Trianon után pedig a térség északi irányban izolálódott.

A mádi zsidók 1795-ben kezdték el építeni a zsinagógájukat, valamint az iskola is ezekben az években nyitotta meg kapuit a településen, melyet 1788-ban költöztettek át Bodrogkeresztúrról. A közösségnek a XVIII. század közepétől lehetett rabbija. [7]

A mádi zsidók, mint sok más helyen, támogatták az 1848-as szabadságharcot. „A mádiak 300 Forinttal járultak hozzá a hazafias ügyhöz, egyes szóbeszédek szerint pedig a helybéli Neumann család egyik fia Kossuth mellett harcolt, majd követte vezérét a számüzetésbe.” – írja Cseh Viktor a Vidéki zsidó örökség c. könyvében. [8]

Az I. világháborút követő időszak a magyar zsidók sorsában számos nehéz, végül tragikus kimenetelű eseményt hozott. 1940-ben három családot deportáltak Mádról Kamanyec Podolszkijba, ahol a nácik kezére adták őket, akik a zsidókat tömegesen meggyilkolták. [9] A II. világháború során 1941-től a zsidó férfiaknak a katonaság kötelékében fegyvertelen munkaszolgálatot kellett teljesíteniük. [10] Az otthonmaradt nőket és gyermekeket 1944 tavaszán deportálták: a mádi zsinagógába zsúfolták őket, ahonnan a sátoraljaújhelyi gettóba kerültek, majd marhavagonokban Auschwitzba szállították és meggyilkolták őket. A II. világháborút kb. 40 mádi élte túl, akik a hitközséget megpróbálták újjászervezni, de a kis létszám és az elvándorlások miatt az hamarosan megszűnt. [11]

Többek között Rabbi Eliezer Ehrenreich (1922-2013) holokauszt túlélő vitte tovább a mádi zsidók örökségét, de már nem Magyarországon, hanem New Yorkban. Az 1922-ben született Eliezernek nagy szerepe volt a mádi zsinagóga 2004-es felújításában is: a hajdani épület ornamentikájáról készített vázlatokkal segítette a restaurátorok munkáját. 2013-as halála óta gyerekei folytatják az örökség ápolását és a mádi zsidók emlékének életben tartását.

Napjainkra Mád az egyik legfontosabb központja lett nem csak a zsidó zarándoklatoknak, hanem a turizmusnak is. 2016-ban az Egyesült Magyarországi Izraelita Hitközség látogatóközpontot és kiállítóteret hozott létre a hajdani rabbiház és iskola épületében, mely családtörténeteken keresztül mutatja be a mádi zsidó örökséget.

A mádi zsinagóga
(Mád Magyar utca 67.)

A mádi késő-barokk (copf) stílusban épített zsinagóga munkálatai 1795-1798 között zajlottak. Ezen évszámokat a 2004-es felújítást végző restaurátorok is megerősítették. Az épület későbarokk, copf stílusjegyekkel, a négyoszlopos zsinagógák Kelet-Közép Európában elterjedt csoportjának az egyik legszebbje. Egyes források szerint itáliai mesterek honosították meg ezt a szerkezeti megoldást. Finom arányait a domboldalon való elhelyezkedése még inkább kiemeli. Ez a négyoszlopos szerkezet teljességgel funkcionalista, mivel a négy oszlop, amellett, hogy a kiemeli a térből a tórafelolvasó emelvényt (héberül bima), nem csak dísz, hanem a rá támaszkodó 12 boltöv közvetítésével, az egész födém súlyát is hordja. A női karzatra felvezető lépcsőt kívül, hátul helyezték el. A karzatot valamikor a XIX. század folyamán megnagyobbították, fa szerkezettel egészítették ki, de ezt a helyreállításnál már nem rekonstruálták. Állítólag az északabbra fekvő, valamikor nagyobb zsidó közösséggel rendelkező Homonnán is hasonló zsinagóga állt, és esetleg mintául szolgált.

A zsinagóga építéséhez több zsidó borkereskedő család is hozzájárult, amelyeknek nevét az épületben található feliratok is megörökítették. Így olvasható a Teitelbaum és a Beran/Bran/Barun név a falakon. [12] A tóraszerény mellett, a feliratok között található egy részlet a zsidó misztika egyik fő művéből, a Zohárból is. Ez jelzi a mádi zsidó közösségben megjelenő haszid hatást.

A zsinagóga 1953 óta áll műemléki védelem alatt. 1979-ben renoválták a már romos állapotban lévő épület külső falait. Néhány évvel később az üresen tátongó ablaknyílásokba a már legyártott ablakkereteket a Goldmark Alap betettette és az épületet beüvegezte, amellyel másfél évtizedre jelentősen hozzájárult az épület állagának megőrzéséhez. A teljes zsinagógai rekonstrukció azonban csak 2000-től valósulhatott meg. A négy éves munkafolyamat eredményeként a mádi zsidó templom bekerült a világ 100 legszebb zsinagógája közé. A szakszerű felújítási munkálatokért 2005-ben a zsinagógát „Europa-Nostra” díjjal tűntették ki.

FOTÓK:

1., 2, 3. 4.: A mádi zsinagóga épülete ma. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
5., 6.: A mádi zsinagóga belső tere. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
7. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
8. Holokausztban meggyilkolt zsidók emléktáblája Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
9. A mádi zsinagóga hátsó homlokzata a felső út felől, 1989
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 155.o.
10. A hátsó homlokzat, a női karzatra felvezető lépcsővel, Tarcal, a zsinagóga épülete 1985 őszén
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 155.o.
11. Faragott, kőkeretes vasajtó, Mádi zsinagóga
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 154.o.
12. A mádi zsinagóga a szomszédos kertből
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 154.o.
13. A tóraszekrény helye, amelyet a leszakadt boltozat tett tönkre. A hábotú után az elhanyagolt épület teteje beázott, fokozatosan tönkrement a födém, aminek következtében beszaladt, Ekkor a födémet és a tetőt a Műemlékfelügyelőség helyreállíttatta. Az épület teljes renoválást tervezték, de a külsőt készítették csak el. Mádi zsinagóga, 1985.
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 152.o.
14. A mádi zsinagóga belső tere a női karzatról 1985 őszén a beszakadt boltozat és a tető helyreállítása után.
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 151.o.

Az egykori rabbiház
(Mád, Rákóczi u. 75.)

A zsinagógával szervesen összeforrt és azzal kb. részben egy időben épült a szomszédos rabbiház, ami egyúttal a hajdani zsidó vallási iskola épületeként is szolgált. A hosszú évtizedeken át elhanyagolt épületet 2016-ban újították fel Európai Uniós forrásból. A felújítás eredményeként jött létre a Tokaj-Hegyaljai zsidó emlékhelyek központja, és itt kapott helyett a „Csodarabbik útja” interaktív kiállítás és zarándokok által igénybevehető szálláshely is.

FOTÓK:

1., 2, 3.: A mádi rabbiház épülete ma. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022

A mádi zsidó temető
(Mád, Magyar utca 67.)

A falu északi határában található sírkert Hegyalja legnagyobb zsidó temetője. A kőkerítéssel körbevett, gondozott temetőben 300 éves sírkövek is fellelhetők. Többek között itt találhatók a hitközség neves rabbijainak, Schwartz Ábrahámnak (1824-1883) és Winkler Mordehájnak (1844-1932) a sírjai, de több Teitelbaum névvel ellátott sírkövet is láthat a temetőbe látogató, mely a szatmári haszid irányzat kiemelkedő rabbidinasztiájának emlékét őrzi.

FORRÁSOK:

TOVÁBBI FORRÁSOK:

_________________________
1 Gábor Anna, 42.o.
2 Cseh Viktor, 91.o.
3 Cseh Viktor, 91.o.
4 Fényes Elek: Magyarország Geographiai szótára. Pest, 1851.
5 Cseh Viktor 91. o.
6 Száz magyar falu
7 Tóth Eszter, 1-16.o.; Cseh Viktor, 92.o.
8 Cseh, 92. o.
9 Cseh Viktor, 95. o.
10 Holokauszt Magyarországon
11 Braham, 2010, II, 1380
12 Komoróczy Géza: Mád: A XVIII. század végi zsinagóga héber feliratai