Az egykori mezőváros Tokaj Hegyalja egyik jellegzetes települése.
Mádra a 17. században érkeztek az első zsidó családok Galíciából.
Ekkoriban a szőlőbérlő és borkereskedő zsidók a helyi nemesek, arisztokraták birtokain telepedhettek le. Meghatározó szerepet töltöttek be Lengyelország majd később az Oroszország és Európa felé irányuló borkereskedelemben. Egyes adatok szerint a településen már 1771-ben volt zsidó templom és a chevra kadisa („Szentegylet”), amely zsidó közösségen belül betegek ellátásáról, valamint a temetkezésről gondoskodott). A hitélet és a közösségi élet felvirágzását tanúsítja az 1790-95 között megépült ma is meglévő zsinagóga.
Mádon két évszázadon keresztül élt együtt a katolikus, a protestáns és az izraelita lakosság. A békés együttélésnek a holokauszt vetett véget.
A háború poklából alig 40 ember tért vissza. A háború utáni újrakezdést követően 1956-ban a mádi zsidó közösség tagjai kivándoroltak, és a zsidó hitközség megszűnt.

A mádi zsinagóga
(Mád Magyar utca 67.)
1790-95 között épült meg a ma is álló barokk stílusú zsinagóga. Építését két gazdag borkereskedő család a Brenker és Teitelbaum testvérek finanszírozták.
Az épület stílusa olasz mesterek kezét dicséri.
A nők, gyermekek és férfiak hordták a köveket az építéshez a környező hegyekből, bányákból, hogy a régi zsidó előírás szerint, „idegen kéz” ne érintse azokat. A zsidó templom az 1960-as években elhanyagolttá vált, omladozni kezdett – 1978-ban némi állagmegóvást végeztek az épületen, de felújítására csak 2000-2004 között került sor. Az épület restaurálását szakszerűen végezték el, ezért 2005-ben „Europa-Nostra” diplomával díjazták a felújítást.
A mádi zsinagóga Zemplén egyetlen szakrális célra is használható zsinagógája.

Az egykori rabbiház
(Mád, Rákóczi u. 75.)
A zsinagógával szervesen összeforrt a szomszédos rabbiház, ami egyben egy híres jesiva, azaz zsidó vallási iskola volt. A mádi jesivára vonatkozó első feljegyzés Amram Blum rabbitól (1864-1881) származik.
A legnagyobb létszámot a 20. század elején érte el, ekkor több mint 140 tanulója volt.
Az épület történetéhez több híres rabbi neve köthető:
Amram Blum, Feivel Horovitz, valamint fia Naftali és Winkler Mordeháj.
A hosszú évtizedeken át elhanyagolt épületet 2016-ban újították fel Európai Uniós forrásból, a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)segítségével. A felújítás eredményként jött létre a Tokaj-Hegyaljai zsidó emlékhelyek központja, és itt kapott helyett a „Csodarabbik útja” interaktív kiállítás és zarándokok által igénybevehető szálláshely is.

A mádi zsidó temető
(Mád, Magyar utca 67.)
A falu északi határában található sírkert Hegyalja legnagyobb zsidó temetője. A kőkerítéssel körbevett, gondozott temetőben 300 éves sírkövek is fellelhetőek. Többek között itt találhatók a hitközség neves rabbijainak; Schwartz Ábrahámnak (1824-1883) és Winkler Mordehájnak (1844-1932) a sírjai.

Források:
www.mad.hu
Wikipédia
www.zsido.com
www.csodarabbikutja.hu
Tóth Eszter: A zsidó Mád, (ZRVA Sátoraljaújhely, 2022.)
Fotó: Juhász István