Rólunk

A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1991-ben jött létre a térség gazdaságfejlesztésének segítésére.

Székházunkat, a mai „Zemplén Európaházat” romos állapotban lévő épületként 1992-ben kaptuk a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségétől tulajdonba. Egykoron, 1838-tól 1944-ig, az épületben a „Kaesztenbaum Zsidó Iskola” működött. Az iskola több mint száz éven át komoly missziót töltött be: a modern világi tudományok, a vallási nevelés és az oktatás területén.

Az épület történetének megismerése kapcsán vált számunkra is világossá, hogy a zsidók a XIX. és a XX. század során milyen fontos, sőt meghatározó szerepet vállaltak régiónk társadalmi, gazdasági fejlesztésében. 2016-ban ennek hatására elindítottuk az „Emlékezés Programját,” hogy a zempléni zsidóság történelmi, gazdasági, kulturális szerepvállalását és a holokauszt során megélt tragédiáját megismertessük ma élő embertársainkkal.
(info: ujhelyizsidosag.hu).

A projekt ötletgazdáját és vezetőjét, Juhász Istvánt 2021-ben a MAZSIHISZ „Zsidóságért díjjal” tüntette ki, amellyel a magyar zsidóság legnagyobb hivatalos szerve is elismerte Zemplén megye zsidó örökségének megmentéséért végzett munkánkat.

Az „Emlékezés Programja” keretében készült el a „A zempléni zsidóság története és emlékei” című honlap, amely a régió 15 kiemelkedően fontos zsidó emlékhelyét ismerteti. A helységek leírásai elsősorban azokból a legfontosabb információkból szemezgetnek, amelyeket az interneten közzétett, online források közölnek. E helyek történetéről az érdeklődő a következő művekben talál további ismeretanyagot:

    • Asher Zohar (Fényes) Emlékfoszlányok: a sárospataki zsidó hitközségről a holocaust előtt, Beer-Sheva, Zohar A.,1997, 258.
    • A zempléni zsidóság emlékei, Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Múzeum, 2004.
    • Cseh Viktor, Mózes Krisztián: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei zsidó emlékek nyomában – két keréken: praktikus könyv túrázóknak, Budapest, MAZSIKE, 2018, 145.
    • Cseh Viktor: Mozaikok az emancipáció előzményeiről és hozadékairól Tokaj-Hegyalján és Miskolcon, Budapest, EMIH, 2018, 30.
    • Csorba Csaba: „Szerettem volna, ha nem kísért a múlt”: Sátoraljaújhely zsidóságának története, Sátoraljaújhely, ZRVA, 2017, 224. DVD melléklettel.
    • Dankó Istvánné Majnik Márta, Szűcsné Dankó Márta: Adalékok és emlékek Sátoraljaújhely zsidóságának XX. századi történetéhez, 3. kiad., Sátoraljaújhely, Sátoraljaújhely Önkormányzata, 2014, 85.
    • Davidovits, Mnashe S. (közrm. Juhász István): A holokauszt sátoraljaújhelyi áldozatai, Sátoraljaújhely, ZRVA, 2018, 158.
    • Grünwald Fülöp, Harsányi László, Schück Jenő: Öt község (bevez.: Scheiber Sándor), Budapest, MIOK, 1972.
    • Illyés Bence: Zempléni csodarabbik, Sátoraljaújhely, ZRVA, 2021, 60
    • Nagy István: Fakuló emlékek nyomában: a cigándi zsidóságról — töredékesen, Cigánd, Önkormányzat, 2016, 59.
    • Nagymáthé Béla: Öröködbe Uram pogányok jöttek: az abaújszántói zsidó mártírok 1944-ben történt elhurcolása, Budapest, Magán, 2004, 24.
    • Zelenák István: Tokaji zsidó emlékek, 3. jav. és bőv. kiad., Tokaj, Budapest, Agroinform, 2014, 155.
    • Tóth Eszter: A zsidó Mád, Sátoraljaújhely, ZRVA, 2022, 157.
    • Zahava Szász Stessel: Bor és tövisek Tokaj-Hegyalján: zsidó élet Magyarországon – Abaújszántó zsidó közösségének története, Budapest, Noran Libro, 2013, 403.