A Bodrog folyó partján elterülő Sárospatak már a XII. században fontos kereskedelmi útvonal volt Lengyelország felé. A tatárjárást követően olaszok érkeztek a területre és hozták magukkal a szőlőművelés kultúráját, mely a település életét is meghatározta a következő századokban.

Sárospatakon már 1680-ban említenek zsidókat: amikor a kuruc csapatok felégették Tokajt és Sárospatakot, jelentős „prédát” vittek el a pataki zsidóktól („Sido”). [1] A település ekkor még Rákóczi birtok volt, az ő haszonbérlőiként tudtak itt zsidók letelepedni. Amennyiben közülük valaki nem haszonbérlő volt, hanem kereskedésből élt, akkor ez után fizetett adót a földesúrnak.

Mivel a hitközség irattára a történelem során többször megsemmisült, pontos adat nincs arról, hogy az mikor alakult meg. 1726-ban két zsidó családot tartalmaz az összeírás. Az első hullámban érkezők Galíciából jöttek. 1805-ben 51 adófizető zsidó férfi szerepel az összeírásban. Közülük 8 már Patakon született, 16 fő Zemplén megye más településein, 10 fő Abaúj, Sáros és Szabolcs megyéből származott, és 17 családfő pedig Galíciában született. Így az adatok azt mutatják, hogy a XIX. sz. elején a zsidó családfők kétharmada már magyarországi születésű volt.

A XIX. században bevándorlók a Bodrog-partján telepedtek le és szerény körülmények között élve alakították ki a zsidó városrészt Sárospatakon. E század első felében jelentősen növekedett a közösség, 1811-ben 89 családot számoltak össze. 1850-ben Sárospatak lakossága 4180 fő volt, ebből 264 zsidó.

„A 19. századi történetírások kiemelkedően jó zsidó–magyar-kapcsolatról emlékeznek meg Patakon. Egy ilyen feljegyzés szerint az 1848–1849-es szabadságharc alatt zsidó vének győzték meg az átvonuló orosz csapat parancsnokát, hogy ne rombolja le a városkát azért, mert a katonáit a református kollégium elkeseredett, szabadságharcos diákjai kövekkel dobálták meg.”[2]

A közösség első rabbijának személye bizonytalan, feltételezhetően Sinyover Hirsch volt. „A térség kistelepüléseivel szemben Sárospatakon a haszidizmus csak kevésbé hatott az anyahitközség tagjaira, és a pataki haszidok csoportja elkülönülve ugyan, de békében élt a város többi lakójával. 1893-ban a haszidok az állam által is elismert imaegyletet alapítottak, amely a továbbiakban is a hitközség berkein belül működött. [3] A leégett régi zsinagóga mellett tekergő, sikátoros vízparti utcák házaiban éltek, és itt emeltek 1905-ben saját imaházat is, [4] mely a köznyelvben mint „kistemplom” élt. A Bodrog közelsége miatt ez a rész árterületnek számított, ezért a haszid imaházat magasabb talapzatra építették, így az a körülötte kanyargó utcákat szegélyező házak fölé tornyosult. Az épületet a második világháborúban bombatalálat érte, a haszid negyedet a későbbi tereprendezések során a környező zegzugos utcák lakóházaival egyetemben elbontották. [5]

1885-ben Goldblatt Farkas adományából épülhetett meg a zsidó iskola, mely ma is oktatási intézményként funkcionál az Erdélyi János utcában. Asher Zohár, sárospataki emlékei szerint, három tanító oktatta a hat évfolyam diákjait.

 Schattin Simon sárospataki rabbi (1837-1859) kiváló Talmud-tudósként írta be nevét a település történetébe. A közösség utolsó rabbija Fischer Fülöp volt, akit 1909-ben iktattak be és az 1944-es deportálásig vezette a sárospataki zsidó közösséget. 1944 áprilisában a zsidó iskolába zsúfolták össze a helyi közösség tagjai és onnan a sátoraljaújhelyi gettóba vitték, majd deportálták őket. A sárospataki zsidó közösség 1036 deportált tagjából csak 220 ember élte túl a holokausztot. A hitközség a holokauszt után újraszerveződött, de már csak a téli imateremben gyűltek össze a helyi zsidók az ünnepekre, istentiszteletekre. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) több más településhez hasonlóan, a hatvanas években eladta a zsinagógát, melynek épületében áruház kapott helyet.

A településen 2022-ben Günter Demnig német művész a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) szervezésében két botlatókövet helyezett el, a Kossuth Lajos utca 67. és a Retel utca 6. szám alatt. Az Európa számos országában elhelyezett több tízezer botlatóköveken olyan emberek neve, születési és halálozási éve van feltüntetve, akiket a holokausztban gyilkoltak meg. A botlatóköveket az adott személyek egykori lakhelye előtti járdafelületbe süllyesztik be.

A sárospataki zsinagóga
(Sárospatak, Rákóczi Ferenc u. 45.)

A sárospataki zsidók 1864-ben építették meg zsinagógájukat, mely a korábban tűzvészben elpusztult első templom utódja lett. Az épület 1890-ben nyerte el mai formáját. Az épületegyüttes részei: a templom, az udvaron 1936-ban épített téli imaterem, a rituális fürdő(mikve), a rabbilakás és az iskola. Mindezek egy kis területen megépülve szinte önálló zsidó negyedként hatott.

Az épületet a szerény és szigorúan vallásos közösség egészen az 1940-es évekig megtöltötte. A holokauszt után a sárospataki zsidók egyötöde tért csak vissza. Ez után már csak a téli imateremet használták istentiszteletekre. Az épületet a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) a szocializmus ideje alatt eladta és átalakítása óta, az 1960-as évektől, áruházként funkcionál.

FOTÓK:

1. A sárospataki zsinagóga homlokzatának rajza.
2. A sárospataki zsinagóga.
3. A sárospataki zsinagóga homlokzata.
4. Az áruházzá alakított sárospataki zsinagóga homlokzata. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
5. Képeslap a sárospataki zsinagógával, 1899. https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/216/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~400016/1899-Sarospatak-Zsinagoga-floral~II793017/ Letöltve: 2023.08.17.

A volt zsidó zsidó rituális fürdő
(Sárospatak, Szent Erzsébet u. 1.)

Az egykori zsidó rituális fürdő (mikve) szakrális építmény, a XIX. század első felében épülhetett a hajdani Rákóczi utca és a Kádár Kata utca találkozásánál. „Az egykori rituális fürdő épülete műemlékvédelmet élvez. Ennek a falán található az a menórával díszített, magyar és héber nyelvű emléktábla, melyet az önkormányzat helyezett el az elpusztított pataki zsidó közösség emlékére – ennek alig egyötöde élte túl a Holokausztot. Az egykori mikve utcafronti részén üzlethelyiségek sorakoznak. Az utcaszint alatt fekvő, nyaranta csalános kert takarásában fúrt kút rejtőzik, amely az alagsorban kialakított egyetlen medencét táplálta [6] – feltételezhető, hogy a haszid férfiak nem itt, hanem vagy a saját mikvéjükben, vagy a Bodrogban merítkeztek.” [7] A saját kúttal rendelkező épület a mai napig felújításra vár. Falán a városból elhurcolt zsidó áldozatok emlékére a település önkormányzata táblát helyezett el 2008-ban.

FOTÓK:

1. A sárospataki rituális fürdő (mikve) épülete. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
2. A sárospataki rituális fürdő (mikve) épületének belső udvara. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
3. Holokauszt emléktábla a sárospataki zsidók emlékére. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022

A sárospataki zsidó temető
(Sárospatak, Arany J. u. 13.)

A zsidó temetőben a legrégebbi sírkő 1780-ban készült. A temetőt magas kőfal szegélyezi és sírjai gondozott állapotban vannak. A közösség vezetői, rabbisírjai között sétálva megtalálhatjuk a temetőben Fischer Fülöp főrabbi (1909-1944) síremlékét is.

FOTÓK:

1. A sárospataki zsidó temető. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
2. Héber nyelvű holokauszt emléktábla a sárospataki zsidó temetőben. („Vásári Sári emlékére. A Hesz és Friedman családok, Hanry Lifton az Amerikai Egyesült Államokból. 2007, 5767) Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
3., 4., 5,. 6., 7., 8.: A sárospataki zsidó temető sírkövei. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022

FORRÁSOK:

TOVÁBBI FORRÁSOK: