ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Szerencs

ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Szerencs

Szerencsre a XVIII. század végén érkeztek a zsidók haszonbérlőként. A zsidó temetkezési egylet (chevra kadisa) 1808-ban alakult és ekkortól működött a településen a zsidó vallási középiskola (jesiva) is. [1] Egy 1809-es dokumentum szerint, a közösség ekkor már gyűjtött az imaház építésére, amely 1812-re el is készült. [2] Ebből is lehet következtetni arra, hogy e dátumot megelőzően érkeztek a zsidók Szerencsre. A hitközség első elnöke Bilitzer Jakab volt.

1850-ben, a népszámlálás szerint 92 zsidó élt Szerencsen (kb. a lakosság 4%-a), [3] 1880-ban 407 fő (17,2 %), 1920-ban pedig 971 fő (16,6%), 1941-ben ez a szám kicsit csökkent, 916 főre (12%). A szerencsi zsidók kisiparosként, kereskedőként és termelőként dolgoztak a településen.

A közösség első imaháza a századfordulóra életveszélyessé vált. 1903 augusztusára készült el az azt felváltó, palotaszerű zsinagóga a Széchenyi utca és a Széchenyi köz sarkán, Korach Miksa miskolci építész tervei alapján. Ezzel párhuzamosan működött az 1895-ben emelt imaház is (Széchenyi utca 50.), ahol a kisebb haszidok közösség imádkozott. [4]

A közösség első rabbija a Billiczer család fia Ámrám Jisáj volt 1864-től, aki zsidó vallási iskolát (jesivát) hozott létre Szerencsen. Halála után Pollák Emánuel követte őt a rabbiszékben, majd veje, Lemberger Ernő lett a közösség rabbija.

Az I. világháborúban katonaként szolgáló szerencsiek közül 85 zsidó harcolt, közülük tizenkilencen haltak hősi halált. [5] A II. világháború során a magyar zsidók sorra veszítették el állampolgári jogaikat. A férfiaknak 1941-től kötelező volt a munkaszolgálat. A szerencsi zsidó nőket, időseket és gyerekeket 1944 tavaszán a miskolci gettóba hurcolták és onnan Auschwitzba deportálták. A 760 elhurcolt emberből csak 140-en tértek vissza a haláltáborokból és a munkaszolgálatból.

A kis közösség műemlékvédelem alatt álló zsinagógáját 1977-ben lebontották. A haszidok imaházát (Széchenyi u. 50.) átalakították. A hajdani közösség épített örökségéből mára csak a temető sírkövei maradtak és a sírkert kerítésén található emléktábla a holokauszt áldozatainak neveivel.

FOTÓ:

1. „A szerencsi zsinagóga”  Vidéki zsidóság Facebook csoport, 2021. Február 12. https://www.facebook.com/Vid%C3%A9ki-Zsid%C3%B3s%C3%A1g-2337844649764042/photos/2850388931842942/?locale=ms_MY&paipv=0&eav=AfagQ0z6br1kRF5Itq8Yl-yRHCbENYLddYlViUxuGwaGxYhjQEbsg9AfzcDL4GhQL5U&_rdr Letöltve: 2023.08.18.
2. A temető bejárata – Juhász István

A szerencsi zsidó temető
(Szerencs, Árpád hegy, Széchenyi köz)

Az egykor jelentős szerencsi zsidó közösségre ma már csak a zsidó temető emlékeztet a település fölött magasodó Árpád-hegyen, amelyben megtalálható Billiczer Arman és fia Pinkász rabbik sírsátra (ohel). A temető kőkerítésén 2008-ban a holokauszt áldozatainak emlékére márványtáblát helyeztek el.

FOTÓ:

Juhász István

FORRÁSOK:

Magyar Zsidó Lexikon https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/14817.htm (2023.08.18.)
Cseh Viktor: Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon (Budapest: MAZSIKE, 2021)
Csodarabbik útja, Szerencs https://csodarabbikutja.hu/hu/turizmus/mad-es-kornyeke/szerencs
Dr. Takács Péter: Szerencs története In: Sulinet, Örökségtár, Települések értékei, Szerencs https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Szerencs/konyv/004_szerencs_tortenete.htm (2023.08.18.)

_________________________
1 Magyar Zsidó Lexikon (1929)

2 Cseh Viktor, 87. o.
3 Fényes Elek
4 Cseh Viktor, 89. o.
5 Magyar Zsidó Lexikon (1929)