A nagyközségben a 18. század végén már néhány zsidó család élt és zsidó hitközséget alapított. Az irattár 1809-ből már templomépítési gyűjtőívet őriz. A Chevra Kadisa 1808-ban alakult. Az itt élő zsidóság földműveléssel foglalkozott.
1820-ban a népszámlálás szerint 98 zsidó élt, 1930-ban már 1400 zsidó ember élt és dolgozott Szerencsen kisiparosként, kereskedőként és termelőként.
A zsinagógát, melyet már kőből építettek 1903-ban avatta fel a közösség.
A holokauszt végett vetett a zsidó hitközség fejlődésének.
A rabbi ház és a zsinagóga emlékét már csak képeslapok őrzik.
A 2. világháború után a Széchenyi utcai zsinagógát lebontották, mára csupán egy használaton kívüli imaház maradt (Széchenyi u. 50.).

A szerencsi zsidó temető
(Szerencs, Árpád hegy, Széchenyi köz)
A jelentős zsidó közösségre ma már csak a zsidó temető emlékeztet, melyben megtalálható Billiczer Arman és fia Pinkász rabbik sírja.
A temető kőkerítésén 2008-ban a holokauszt áldozatainak emlékére márványtáblát helyeztek el.

Források:
Magyar Zsidó Lexikon – https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/
www.szerencs.hu
www.tokaj-turizmus.hu
Dr. Bodor Mária: Előadás a Zempléni Múzeum judaika képeslapjairól
Fotó: Juhász István