​Tállyán a zsidók letelepedése a XVIII. század közepére nyúlik vissza. „Zsidók legkorábban a Tállyával szomszédos Vay-uradalomhoz tartozó Golop községben élhettek, ahol főképp szeszfőzéssel foglalkoztak” [1] – mivel a földesúr haszonbérlőiként tudtak letelepedni, akitől ezt a regáléjogot (király által a nemeseknek adományozott jog) tudták haszonbérbe venni. A 19. század első felében már a „tállyai Maillot” báró uradalmára is beköltözhettek zsidók, a legtöbben Golopról érkeztek.1811-ben már 50 zsidó család (275 fő) élt Tállyán.

„1840-ben Mád után itt volt a járás legnépesebb zsidó közössége, akkor 340 fő, a lakosság 6,3%-a. A legtöbb zsidó 1880-ban élt Tállyán: 420 fő, az itteni lakosok 11,5%-a.” [2]

A településen a közösség a vallásos élet minden intézményét megteremtette: volt kóser hentes, rituális fürdő (mikve), általános iskola (héder) és vallásos középiskola (jesiva) is.

A helyi adottságok miatt érdekes adat, hogy 1892-bena falu 14 kocsmárosából 13 zsidó volt, míg az öt borkereskedőből csak kettő (…) így ugyanannyian űzték ezt a foglalkozást, mint ahányan akkor bádogosok voltak (…).” [3]

A XX. század elején volt időszak, amikor három zsinagóga is működött a településen, bár ebből kettő vélhetően a haszid közösségek imaháza volt, hiszenatállyai zsidók körében is megjelenta haszid irányzat.

A századfordulót követő évtizedekben a térség többi településéhez hasonlóan Tállyán is fogyni kezdett a zsidó népesség, és 1941-re már csupán 173 izraelitát jegyeznek a dokumentumok. [4] Ugyanebben az évben Tállyáról is deportáltak „rendezetlen állampolgárságú” zsidókat KamanyecPodolszkijba, kiszolgáltatva őket a náci tömeggyilkosoknak.[5]

A Magyarország 1944. március 19-i német megszállásakor készített összeírás során 143 fő tállyaizsidót jegyeztek fel. A térség zsidó lakosságának gettókba költöztetése április 15-én kezdődött meg. A településről a miskolci gettóba kerültek a zsidó lakosok, ahonnan haláltáborokba deportálták őket. 1945-ben alig harminc túlélő érkezett vissza Tállyára, voltak köztük olyanok is, akik korábban nem a településen éltek. A háború alatt istállónak használt zsinagógát megtisztították, rendbe hozták a rituális fürdőt (mikvét) és a temető sírköveit. A zsinagóga falán emléktáblát helyeztek el a mártírok neveivel. A megfogyatkozott közösség tagjai nehezen tudták itt életüket folytatniés az 1950-es évek végére elhagyták Tállyát.Többségük Izraelbe vagy az Egyesült Államokbavándorolt, de voltak, akik az országban maradtak, Budapesten és más, nagyobb városokban.

A tállyai zsinagóga

A Bercsényi utca, Kazinczy utca, Kossuth utca és Rákóczi utca határolta részen, az ún. „zsidófertályon” kapott helyet az 1845-ben felépített zsinagóga. Építészetileg hasonlóságot mutatott a közeli települések, Mád és Tarcal zsinagógáival. „A belső viszont itt is gazdagon díszített: a mennyezeten volt például egy, a megszólalásig élethűnek tűnő, kitárt szárnyú sas, melynek karmaiból a nértámid (örökmécses) csüngött alá. A sűrűn faragott Tóra-szekrény tetején a kőtáblák körül két oroszlán trónolt; a szekrényt bizonyos ünnepnapokon azzal a szőnyegből átalakított párohettel takarták el, melyet az Andrássy grófoktól kaptak ajándékba.” [6] A zsinagóga 1868-ban leégett, újjáépítésére 1871-ben kerülhetett sor. [7]

FOTÓK:

1. Tállya zsinagóga, É-Ny-i homlokzat, 1964, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Fotótár.
Forrás: https://memmdk.hu/cikkek/tevekenyseg-bemutatasa/a-tallyai-zsido-kozosseg-es-zsinagogajuk-tortenete  Letöltve: 2023. 10.20.
2. A tállyai zsinagóga tóraszekrénye, 1944 előtt. Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Fotótár.
Forrás: https://memmdk.hu/cikkek/tevekenyseg-bemutatasa/a-tallyai-zsido-kozosseg-es-zsinagogajuk-tortenete Letöltve: 2023. 10.20.

A tállyai zsidó temető
(Tállya falutól több mint 2 km-re, a Koldu-erdő a határában)

A tállyai zsidó temető a településtől több mint 2 km-re található, betonkerítéssel körülvéve. A területet a zsidó közösség1810-ben az uradalomtól ajándékba kapta. [8] Egy civil kezdeményezésnek köszönhetően, önkéntesek által végzett 2020-as temetőtakarítás során több mint 80 sírkövet sikerült rendbe tenni és azonosítani a területen.

Kiemelkedő helye van a zsidó temetőben a rabbisíroknak és közülük is a két csodarabbi, RosenbaumGerson és fia, Arje Leib sírjának, mely fölött sírsátor (ohel) áll, jelezve az ott nyugvók hajdani munkásságukban betöltött kimagasló szerepét.

FOTÓK:

1., 2., 3.: A tállyai zsidó temető. Forrás: Juhász István, ZRVA
4. Rosenbaum Gerson Lits tállyai rabbi sírköve Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Fotótár. Forrás: Galamb Zsuzsanna, 2018 https://memmdk.hu/cikkek/tevekenyseg-bemutatasa/a-tallyai-zsido-kozosseg-es-zsinagogajuk-tortenete  Letöltve: 2023. 10.20.
5. Rosenbaum Lipót sírköve. Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Fotótár. Forrás: Galamb Zsuzsanna, 2018 https://memmdk.hu/cikkek/tevekenyseg-bemutatasa/a-tallyai-zsido-kozosseg-es-zsinagogajuk-tortenete Letöltve: 2023. 10.20.

FORRÁSOK:

TOVÁBBI FORRÁSOK:

FOTÓK: