ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Tarcal

ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Tarcal

Ahogy a térség más településeire is, úgy Tarcalra is Galíciából, Morvaországból és a környező magyarországi megyékből érkeztek ide az újkorban az első zsidók, akik földbirtokosok haszonbérlői voltak, de esetenként kereskedésselis foglalkoztak.Ezen hagyományos foglalkozások voltak azok, amelyek a zsidók számára engedélyezettek voltak. Az 1746-os összeírás 13 zsidóról tesz említést.A zsidók számára ekkor az aszú készítése még tiltva volt, de kóser bort készíthettek. Egy 1764-es forrás szerint például egy három tagú tarcali zsidó bortermelő társaság lengyel zsidó kereskedőknek adott el 120 hordó, ’máslás’ bort. [1]

1820-ra a tarcali zsidók száma 50 családra gyarapodott, 1840-ben 234 zsidó lakott a településen, ami az össznépesség 7,3 % -át tette ki. Az 1880-as években ez a szám354 (a lakosság 12%-a). Az I. világháborúban 26 tarcali zsidó férfi vonult hadba, akik közül négyen hősi halált haltak. [2] Az 1920-as évektől itt is csökken a zsidó népesség száma: 1929-ben már csak 280 fő alkotja a zsidó közösséget a Magyar Zsidó Lexikon szerint. 1941-ben 299 fővel 7,5% volt a zsidó népesség aránya Tarcalon.

A közösség gyarapodásával a zsidó vallásosélethez szükséges intézmények is elkészültek.A tarcali zsinagóga építésének pontos időpontja bizonytalan, a XVIII. század utolsó vagy a XIX. század első évtizedébenépülhetett. [3] Volt rituális fürdő (mikve) a településen, amit a közbeszédben zsidó fürdőként emlegettek, és a Vasút utcában a Petőfi utcával szemben lévő üres telken állt. [4]

A község és vele együtt a helyi zsidó közösség fejlődését az I. világháborút követő durva antiszemita hullám akasztotta meg. A helyi zsidó közösség tagjaita fehérterror éveibena helyi zsidó közösség tagjait antiszemita atrocitások sorozata érte (a közösség tagjait megverték, üzleteiket kifosztották). [5] A két világháború közötti antiszemita propaganda majd a zsidótörvények bevezetésével a helyzet jelentősen romlott.A gazdasági válság és az elszegényedés ellen a zsidó nők a kulturális programok szervezése mellett a szegények segítését is végezték, ezért hozták létre a Debora Nő- és Leányegyletet 1934-ben. [6]

Tarcalról 299 zsidót vittek el, a fiatalabb férfiak ekkor már munkaszolgálatban voltak.1944. április 15-én szállították őket a sátoraljaújhelyi gettóba, majd onnan Auschwitzba, ahol többségüket meggyilkolták. 1945-ben csupán harmincan tértek vissza: húsz férfi és tíz nő. A közösség nagy részének megsemmisítése és az átélt tragédiák után már nem volt lehetséges  újra közösséget építeni, és 1956-ban atarcali zsidók maradéka is elmenekült a településről. Ennek oka lehet, hogy a hitközség elnökének beszámolója szerint 1956-ban antiszemita atrocitások (gyűlöletbeszéd és erőszakos cselekedetek) érték a közösséget. [7]

A tarcali zsidók mártírhalált halt tagjait az I. világháborús emlékmű II. világháborús áldozatokra utaló része őrzi.

A tarcali zsinagóga
(Tarcal, Könyves Kálmán u. 41.)

A copf stílusú tarcali zsinagóga párkányzata és külső, női karzatra vezető lépcsőfeljárata hasonlít a mádi zsinagógáéhoz.

A dombra épült zsinagóga a környező lakóházak fölé magasodik, bár mérete nem sokkal nagyobb azokénál.

A zsinagóga építésének pontos időpontja nem ismert. A homlokzaton a holokauszt után kihelyezett emléktáblán az 1779-es évszám található. Szokás volt a homlokzaton található idézet betűivel megjelölni az avatási évet, mivel a héber betűknek számértéke is van.A zsinagóga homlokzatán azonban ezek a jelek az erózió miatt nem teljesen láthatóak. Többféle forrást összevetve a zsinagóga feltehetőenXVIII-XIX. század fordulója körül készült el. [8 A zsinagóga bejárata feletti felirat szövege magyarul: „Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta.” (Zsolt. 118:20.), bár mára az Örökkévaló neve mára már lekopott.

A zsinagógát 1981-ben adta el a zsidó hitközség, de akkor már rossz állapotban volt. Az épületnek 2000-ben új tulajdonosa lett: egy finn művész vásárolta meg, aki „Tarcal Galéria” néven kiállítótermet és vendégházat működtet a hajdani zsinagógában. Az épület múltbéli szerepére csak a női karzat rácsozatának darabjai és a keleti fal egy domborműve emlékeztetik a látogatót

A dombra épült zsinagóga a környező lakóházak fölé magasodik, bár mérete nem sokkal nagyobb azokénál.

A zsinagóga építésének pontos időpontja nem ismert. A homlokzaton a holokauszt után kihelyezett emléktáblán az 1779-es évszám található. Szokás volt a homlokzaton található idézet betűivel megjelölni az avatási évet, mivel a héber betűknek számértéke is van.A zsinagóga homlokzatán azonban ezek a jelek az erózió miatt nem teljesen láthatóak. Többféle forrást összevetve a zsinagóga feltehetőenXVIII-XIX. század fordulója körül készült el.[i] A zsinagóga bejárata feletti felirat szövege magyarul: „Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta.” (Zsolt. 118:20.), bár mára az Örökkévaló neve mára már lekopott.

A zsinagógát 1981-ben adta el a zsidó hitközség, de akkor már rossz állapotban volt. Az épületnek 2000-ben új tulajdonosa lett: egy finn művész vásárolta meg, aki „Tarcal Galéria” néven kiállítótermet és vendégházat működtet a hajdani zsinagógában. Az épület múltbéli szerepére csak a női karzat rácsozatának darabjai és a keleti fal egy domborműve emlékeztetik a látogatót.

FOTÓK:

1., 2., 3.: A tarcali zsinagóga homlokzata. Forrás: Juhász István, ZRVA
4. A tarcali zsinagóga 1983-ban Forrás: Fortepan / Gazda Anikó. https://fortepan.hu/hu/photos/?id=141194 Letöltve: 2023.07.19.
5. A hátsó homlokzat, a női karzatra felvezető lépcsővel, Tarcal, a zsinagóga épülete 1985 őszén

Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 155. o.

A tarcali zsidó temető
(Tarcal, Keresztúri u. 48.)

A településen két zsidó temető is található egymás szomszédságában, a falu északi határán, a Kopasz-hegy lejtőjén. Az ótemető síremlékei között található a község egykori híres rabbijának,Spira Jakabnak és feleségének sírsátra (ohel), amit a 2010-es évek második felében újítottak fel. Az 1906-ban elhunyt rabbi síremléke előtt egy ládát helyeztek el a zarándokok kérőcédulái számára. A sír ma is az egyik leglátogatottabb a környéken.

FOTÓK:

1., 2., 3.: A tarcali zsidó temető. Forrás: Juhász István, ZRVA

FORRÁSOK:

Cseh Viktor: Zsidó Örökség – Vidéki hitközségek Magyarországon (Budapest: MAZSIKE, 2021)
Guth Ferenc: Zsidók Tarcalon In: Tarcali Hírek, 1920. január 19., XXV. Évfolyam, I. szám., 2-4.o.
https://tarcal.hu/wp-content/uploads/tarcal_ujsag/2020/TARCALI%20HIREK%202020%20JANU%C3%81R.pdf Letöltve: 2023.07.19.
Csodarabbik útja, Tarcal https://csodarabbikutja.hu/hu/madi-csoda/zarandokut Letöltve, 2023.07.19.

_________________________
1 Guth, 3. o.

2 Cseh, 85.
3 Guth, 3. o.
4 Ibid.
5 Ibid.
6 Cseh, 84.o.
7 Ibid.
8 Guth, 3. o.