ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Tarcal

ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Tarcal

Ahogy a térség más településeire is, úgy Tarcalra is Galíciából, Morvaországból és a környező magyarországi megyékből érkeztek ide az újkorban az első zsidók, akik földbirtokosok haszonbérlői voltak, de esetenként kereskedésselis foglalkoztak.Ezen hagyományos foglalkozások voltak azok, amelyek a zsidók számára engedélyezettek voltak. Az 1746-os összeírás 13 zsidóról tesz említést.A zsidók számára ekkor az aszú készítése még tiltva volt, de kóser bort készíthettek. Egy 1764-es forrás szerint például egy három tagú tarcali zsidó bortermelő társaság lengyel zsidó kereskedőknek adott el 120 hordó, ’máslás’ bort. [1]

1820-ra a tarcali zsidók száma 50 családra gyarapodott, 1840-ben 234 zsidó lakott a településen, ami az össznépesség 7,3 % -át tette ki. Az 1880-as években ez a szám354 (a lakosság 12%-a). Az I. világháborúban 26 tarcali zsidó férfi vonult hadba, akik közül négyen hősi halált haltak. [2] Az 1920-as évektől itt is csökken a zsidó népesség száma: 1929-ben már csak 280 fő alkotja a zsidó közösséget a Magyar Zsidó Lexikon szerint. 1941-ben 299 fővel 7,5% volt a zsidó népesség aránya Tarcalon.

A közösség gyarapodásával a zsidó vallásosélethez szükséges intézmények is elkészültek.A tarcali zsinagóga építésének pontos időpontja bizonytalan, a XVIII. század utolsó vagy a XIX. század első évtizedébenépülhetett. [3] Volt rituális fürdő (mikve) a településen, amit a közbeszédben zsidó fürdőként emlegettek, és a Vasút utcában a Petőfi utcával szemben lévő üres telken állt. [4]

A község és vele együtt a helyi zsidó közösség fejlődését az I. világháborút követő durva antiszemita hullám akasztotta meg. A helyi zsidó közösség tagjaita fehérterror éveibena helyi zsidó közösség tagjait antiszemita atrocitások sorozata érte (a közösség tagjait megverték, üzleteiket kifosztották). [5] A két világháború közötti antiszemita propaganda majd a zsidótörvények bevezetésével a helyzet jelentősen romlott.A gazdasági válság és az elszegényedés ellen a zsidó nők a kulturális programok szervezése mellett a szegények segítését is végezték, ezért hozták létre a Debora Nő- és Leányegyletet 1934-ben. [6]

Tarcalról 299 zsidót vittek el, a fiatalabb férfiak ekkor már munkaszolgálatban voltak.1944. április 15-én szállították őket a sátoraljaújhelyi gettóba, majd onnan Auschwitzba, ahol többségüket meggyilkolták. 1945-ben csupán harmincan tértek vissza: húsz férfi és tíz nő. A közösség nagy részének megsemmisítése és az átélt tragédiák után már nem volt lehetséges  újra közösséget építeni, és 1956-ban atarcali zsidók maradéka is elmenekült a településről. Ennek oka lehet, hogy a hitközség elnökének beszámolója szerint 1956-ban antiszemita atrocitások (gyűlöletbeszéd és erőszakos cselekedetek) érték a közösséget. [7]

A tarcali zsidók mártírhalált halt tagjait az I. világháborús emlékmű II. világháborús áldozatokra utaló része őrzi.

A tarcali zsinagóga
(Tarcal, Könyves Kálmán u. 41.)

A copf stílusú tarcali zsinagóga párkányzata és külső, női karzatra vezető lépcsőfeljárata hasonlít a mádi zsinagógáéhoz.

A dombra épült zsinagóga a környező lakóházak fölé magasodik, bár mérete nem sokkal nagyobb azokénál.

A zsinagóga építésének pontos időpontja nem ismert. A homlokzaton a holokauszt után kihelyezett emléktáblán az 1779-es évszám található. Szokás volt a homlokzaton található idézet betűivel megjelölni az avatási évet, mivel a héber betűknek számértéke is van.A zsinagóga homlokzatán azonban ezek a jelek az erózió miatt nem teljesen láthatóak. Többféle forrást összevetve a zsinagóga feltehetőenXVIII-XIX. század fordulója körül készült el. [8 A zsinagóga bejárata feletti felirat szövege magyarul: „Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta.” (Zsolt. 118:20.), bár mára az Örökkévaló neve mára már lekopott.

A zsinagógát 1981-ben adta el a zsidó hitközség, de akkor már rossz állapotban volt. Az épületnek 2000-ben új tulajdonosa lett: egy finn művész vásárolta meg, aki „Tarcal Galéria” néven kiállítótermet és vendégházat működtet a hajdani zsinagógában. Az épület múltbéli szerepére csak a női karzat rácsozatának darabjai és a keleti fal egy domborműve emlékeztetik a látogatót

A dombra épült zsinagóga a környező lakóházak fölé magasodik, bár mérete nem sokkal nagyobb azokénál.

A zsinagóga építésének pontos időpontja nem ismert. A homlokzaton a holokauszt után kihelyezett emléktáblán az 1779-es évszám található. Szokás volt a homlokzaton található idézet betűivel megjelölni az avatási évet, mivel a héber betűknek számértéke is van.A zsinagóga homlokzatán azonban ezek a jelek az erózió miatt nem teljesen láthatóak. Többféle forrást összevetve a zsinagóga feltehetőenXVIII-XIX. század fordulója körül készült el.[i] A zsinagóga bejárata feletti felirat szövege magyarul: „Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta.” (Zsolt. 118:20.), bár mára az Örökkévaló neve mára már lekopott.

A zsinagógát 1981-ben adta el a zsidó hitközség, de akkor már rossz állapotban volt. Az épületnek 2000-ben új tulajdonosa lett: egy finn művész vásárolta meg, aki „Tarcal Galéria” néven kiállítótermet és vendégházat működtet a hajdani zsinagógában. Az épület múltbéli szerepére csak a női karzat rácsozatának darabjai és a keleti fal egy domborműve emlékeztetik a látogatót.

FOTÓK:

1., 2., 3.: A tarcali zsinagóga homlokzata. Forrás: Juhász István, ZRVA
4. A tarcali zsinagóga 1983-ban Forrás: Fortepan / Gazda Anikó. https://fortepan.hu/hu/photos/?id=141194 Letöltve: 2023.07.19.
5. A hátsó homlokzat, a női karzatra felvezető lépcsővel, Tarcal, a zsinagóga épülete 1985 őszén

Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 155. o.

A tarcali zsidó temető
(Tarcal, Keresztúri u. 48.)

A településen két zsidó temető is található egymás szomszédságában, a falu északi határán, a Kopasz-hegy lejtőjén. Az ótemető síremlékei között található a község egykori híres rabbijának,Spira Jakabnak és feleségének sírsátra (ohel), amit a 2010-es évek második felében újítottak fel. Az 1906-ban elhunyt rabbi síremléke előtt egy ládát helyeztek el a zarándokok kérőcédulái számára. A sír ma is az egyik leglátogatottabb a környéken.

FOTÓK:

1., 2., 3.: A tarcali zsidó temető. Forrás: Juhász István, ZRVA

FORRÁSOK:

Cseh Viktor: Zsidó Örökség – Vidéki hitközségek Magyarországon (Budapest: MAZSIKE, 2021)
Guth Ferenc: Zsidók Tarcalon In: Tarcali Hírek, 1920. január 19., XXV. Évfolyam, I. szám., 2-4.o.
https://tarcal.hu/wp-content/uploads/tarcal_ujsag/2020/TARCALI%20HIREK%202020%20JANU%C3%81R.pdf Letöltve: 2023.07.19.
Csodarabbik útja, Tarcal https://csodarabbikutja.hu/hu/madi-csoda/zarandokut Letöltve, 2023.07.19.

_________________________
1 Guth, 3. o.

2 Cseh, 85.
3 Guth, 3. o.
4 Ibid.
5 Ibid.
6 Cseh, 84.o.
7 Ibid.
8 Guth, 3. o.

hacklink satın al holiganbet giriş holiganbet pusulabet holiganbet kingroyal kingroyal giriş alobet holiganbet pashagaming atlasbet perabet perabet giriş betasus betasus giriş alobet alobet giriş holiganbet holiganbet giriş cratosroyalbet cratosroyalbet giriş matbet matbet giriş atlasbet betcio betplay holiganbet betcio perabet perabet giriş piabet holiganbet giriş celtabet galabet kulisbet pashagaming pashagaming giriş madridbet madridbet giriş