ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Tolcsva
ZSIDÓ EMLÉKEK ZEMPLÉNBEN
Tolcsva
Tolcsva a Tokaj-Hegyalja egyik községe, amely szellemiségében és építészetében ma is magán hordozza azokat a jegyeket, melyek a szőlőtermesztéssel, borkereskedelemmel évszázadokkal ezelőtt kialakultak. A vidék jellemzői, a borospincék, présházak, a birtokos nemesek udvarházai és kastélyai gazdag építészeti értékekkel ruházták fel a helységet.
Az első, adóztatási céllal országosan elrendelt zsidó összeírás, 1726-ban volt. A népszámlálásban 7 zsidó család [1] szerepelt. 1736-ban Zemplén megyében Tolcsván élt a legtöbb zsidó: 14 család (43 fő), amelyekben a családfők mind Lengyelországban születtek. [2] A dokumentumok 1770-ben már jegyzik a zsidó temetkezési egylet (chevra kadisa) működését, és a közösség gyarapodását tanúsítják az összeírások: ekkor már 45 családban 102 fő zsidó élt a településen. 1811-ben 353 főt számlált a zsidó közösség, megtartva a megye zsidó lakosságában első helyét. A foglalkozási megoszlásban találhatók kereskedők, mesteremberek, csaposok és haszonbérlők is, akik megélhetésük biztosítására földesuraktól, nemesektől bérbe vették azok regáléjogait (a. m. nemességgel járó kocsmatartásra, mészárszék üzemeltetésre, pálinka- és sörfőzésre vonatkozó jogok). [3] Kezdetben a haszonbérlet volt az egyetlen lehetőség a megélhetésre, és a letelepedésre is csak akkor volt mód, hogy ha a földesúr ellenszolgáltatás fejében lehetőséget biztosított erre. 1880-ra már a település majdnem egyharmada izraelita volt: az ortodox hitközség 860 főt számlált ekkor. Az I. világháború idején a településről 42 izraelita vallású ember vett részt a harcokban és közülük heten hősi halált haltak.
A tolcsvai zsidóság lelki és szellemi életében számos rabbi vett részt. Leghosszabb ideig azonban a szerénységgel, visszavonultsággal jellemzett Glück Ábrahám Izsák rabbi töltötte be ezt a tisztséget: 1859-től fél évszázadon át vezette a közösséget, 1909-ben bekövetkezett haláláig. Nevéhez köthető a zsidó vallási iskola (jesiva) létrehozása és működtetése – minden idejét, tudását ezen intézményre és az írásra fordította.
Tolcsva utolsó rabbija, Kornitzer Ákivá volt (1909-1944), aki élen járt a felekezetek közötti párbeszéd kialakításában, így lehetősége volt találkozni 1938 októberében Serédi Jusztinián hercegprímással is. A keresztény egyházi vezető azon kevesek közé tartozott, aki szót emelt az 1938-as, első zsidótörvény ellen, majd 1939-ben nagy szerepe volt abban, hogy lengyel-zsidó menekülteket helyeztek el kolostorokban, megmentve ezáltal az életüket. Nyíltan szembe szállt a nyilasokkal és véleményét alátámasztva, nem jelent meg Szálasi Ferenc eskütételén.
E segítő kezek ellenére sem volt elkerülhető a helyi zsidók, beleértve Kornitzer Ákivá meggyilkolása. A Tolcsvára menekült „hontalan” zsidók 1941-es internálása és a gyilkosságok megakadályozása Kamenyec-Podolszkijban.[i] Ekkor a zsidó közösség 2700 fős volt Tolcsván.
Pár évvel később, Magyarország 1944-es német megszállását követően sor került a magyar zsidók deportálására. Ekkor a közösség fiatalabb férfi tagjai már mind munkaszolgálaton voltak így főleg a nők, a gyerekek és az idősebbek tartózkodtak Tolcsván. A német nácikkal együttműködő magyar hatóságok közel háromszáz tolcsvai zsidót zsúfoltak össze a település zsinagógájában és a környező épületekben és szállították onnan a sátoraljaújhelyi gettóba, majd Auschwitzba, ahol meggyilkolták őket. A haláltáborokból alig negyvenen tértek vissza. Hasonlóan sok már magyar vidéki településhez, a tolcsvai zsidók is megpróbálták újjászervezni a közösségüket, de ez már csak viszonylag rövid időre sikerült és az ötvenes évek közepére, az 1956-os forradalmat övező kivándorlási hullám eredményeként megszűnt a hajdan virágzó tolcsvai zsidó közösség.
FOTÓK:
1. Színes üvegbetétes ablakú veranda szukkával, a lakóház udvar felőli oldalán. Fém rudakkal lehet a nyíló részt felemelni és kitámasztani. Tolcsva, 1985
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 117. o.
2. Lakóház mikvével, Tolcsva, 1985
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 132.o.
3. A mikve csempével burkolt medencéje (a felvétel idején szénatároló szín), Tolcsva, 1985
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 132.o.
A tolcsvai zsinagóga
(Tolcsva, Szabadság tér 8. – már nincs meg az épület)
A település első imaháza a tűz áldozata lett és romjain épült fel 1865-ben a zsinagóga, melyet azonban a XX. század közepén elbontottak. Csak egy-egy képeslap és régi fotó őrzi a hajdani rózsaablakos, monumentális épület emlékét.
FOTÓK:
1. „Tolcsva, a templomépület és a belső tér 1944 előtt,” Forrás: Magyar Zsidó Múzeum, Flódni http://www.magyarzsido.hu/index.php?option=com_catalogue&view=detail&id=348&Itemid=20
2. Andrew Hegedűs fotója a Tolcsvai zsinagógáról https://hu.pinterest.com/pin/60728294967834130/
3. JewishGen, Kehilla Links, Tolcsva https://kehilalinks.jewishgen.org/tolcsva/Tolcsva-Religious.html (2023.07.21.)
(Tolcsva, Arany János u. 4.)
A tolcsvai zsidó közösséget fél évszázadon át vezető rabbi, Glück Ábrahám Izsák sírkövét is őrzi a zsidó temető, mely napjainkban is látogatható.
FOTÓK:
1., 2,. 3., 4., 5., 6.: A tolcsvai zsidó temető sírkövei. Forrás: Juhász István, ZRVA
Az egykori izraelita népiskola
(Tolcsva, Kossuth út 37.)
Emléktábla állítja meg a látogatót a hajdani izraelita népfőiskolánál. Rosenveld Fischl 1871-ben hozott létre alapítványt a család – elsődlegesen édesapja, Bernát – emlékének ápolására. A héber-magyar felirat szerint az épületben egykor Tóra- és héber nyelvtanulásra is volt lehetőség az ingyenes oktatási intézményben. A helytörténetben a hajdan három tantermes épület Efrájim Házaként maradt meg, hiszen a Fischl az Efrájim becézése. A múlt folytatásaként ma is oktatási intézménynek ad otthont az épület, itt található a Tolcsvai Általános Iskola.
Friedből Fox
1879-ben Fried Vilmos néven született Tolcsván, a Petőfi u. 10. szám alatt az a fiatalember, akit már William Fox (1879-1952) néven ismert meg a hollywoodi filmipar. 1911-ben érkezett meg az amerikai filmgyártás mai székhelyére és a hangosfilm készítés elindításával írta be nevét a történelembe. Máig viseli a nevét az egyik legnagyobb amerikai filmstúdió, a 20th Century Fox, melynek alapítója volt. Egykori szülőházában (Tolcsva, Petőfi u. 10.) az épület felújítását követően, emlékház kialakítását tervezik.
FOTÓK:
Juhász István, ZRVA, 2022
FORRÁSOK:
Cseh Viktor: Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon, (Budapest: MAZSIKE, 2021) |
Az első tömegmészárlás: Kamanyec Podolszkij In: DEGOB http://www.degob.hu/index.php?showarticle=19 |
Heller Zsolt: A csodarabbik világa, avagy zsidók Hegyalján, MAZSIHISZ, 2015. 11.19. https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/heller-zsolt-a-csodarabbik-vilaga-avagy-zsidok-a-hegyaljan (2023.07.21.) |
TOVÁBBI FORRÁSOK:
„Fried Vilmos herendi porcelánba égetett örök érvényű mondata – Hollywood.” In: Külhoni magyarok, 2019. 07. 12. https://www.kulhonimagyarok.hu/programok/julianus-program/eszak-amerika/amerikai-egyesult-allamok/fried-vilmos-herendi-porcelanba-egetett-orok-ervenyu-mondata-hollywood/ |
Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó közösségek Magyarországon (1991, Bp, MTA Judaisztikai Kutatócsoport) https://mek.oszk.hu/17200/17256/17256.pdf |
Heller Zsolt: A csodarabbik világa, avagy zsidók Hegyalján, MAZSIHISZ, 2015. 11.19. https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/heller-zsolt-a-csodarabbik-vilaga-avagy-zsidok-a-hegyaljan (2023.07.21.) |
Kerényi László: Zukor-Fow Zemplén, The craddle of Holloywood. (Zemplén Hollywood bölcsője) https://www.youtube.com/watch?v=02U7nfXIC4M |
Kollarik Tamás, Csányi Dóra: Cipőpucolóként is dolgozott William Fox, az amerikai hangosfilm magyar nyelvű úttörője. In: Múlt-Kor. Történelmi magazin, 2021.09.19. (2023.07.23) |
https://mult-kor.hu/cipopucolokent-is-dolgozott-william-fox-az-amerikai-hangosfilm-magyar-szarmazasu-uttoroje-20210919 |
Angolul – JewishGen, Kehilla Links, Tolcsva https://kehilalinks.jewishgen.org/tolcsva/Tolcsva-Religious.html (2023.07.21.) |