A település neve IV. Béla idején, 1239-ben szerepel először egy királyi levélben. „A tatárjárás után 1245-ben IV. Béla királyunk a velencei tartományból olaszokat telepített Lyskára, akik a Burgundia nevű falurészen éltek. Magukkal hozták délebbre fekvő hazájuk jeles szőlőfajtáit, kultúrájukat, ezzel alapozva meg Tokaj-hegyalja hírnevét. A település neve ezt követően Liska Ulázi.” [1]

Az újkorban az első zsidók Lengyelországból, Galíciából és más észak-magyarországi területekről érkeztek a településre, amit az 1730-as évekből származó levéltári adatok (adóösszeírások) bizonyítanak. Nagyobb számban azonban csak 19. század elején vándoroltak zsidó családok a mezővárosba, ahol csak ekkor, az 1810-ben alakult meg a hitközség. [2] 1806-ban 33 zsidó adófizető családfő élt Olaszliszkán. A temetkezési és betegápolási egylet (chevra kaddisa) 1830-tól működött a településen. 1850 körül már 191 zsidó lakosa volt a 2232 lelkes Olaszliszkának. [3] „1880-ban 331 főre nőt a helyi orthodox hitközség létszáma (17,6%), amely mérsékelten ugyan, de a következő század húszas éveiig folyamatosan gyarapdott – igaz a lakosság arányában már elmaradt a korábbitól. 1920-ban 398 zsidó élt itt (14,5%), 1941-ben azonban már csak 283 (9,5%).” [4]

1840-ben az olaszliszkai zsidó közösség rabbija Friedmann Hersele lett, akinek köszönhetően a térség más településeihez hasonlóan itt is megjelent a haszidizmus. Friedmann rabbi a híres sátoraljaújhelyi csodarabbi, Teitelbaum Mózes tanítványaként érkezett a településre. Így vált Olaszliszka a magyarországi haszidizmus egyik központjává a XIX. század második felére. [5] Friedmann rabbi tudásával, beszédeivel tanította közösségét és szerény életmódjával mutatott példát a hozzá érkező tanítványoknak. Külföldről is érkeztek hozzá tanácsért, segítségért és ajtaja mindenki előtt nyitva állt. Halálával a haszidok központja Bodrogkeresztúrra került át, mivel Reb Sájele rabbi személye által ott folytatódott az Olaszliszkán megkezdett tanítói tevékenység.

Az 1920-as éveket követően egyre nehezebbé vált az élet a településen. A világháborút követő gazdasági nehézségek az élet minden területére hatással voltak, így a liszkai szőlősgazdák egy része is tönkrement. A zsidó hitközség sem tudta már megtartani erős közösségét, időről időre anyagi nehézségek jellemezték működését. Az olaszliszkai zsidók sorsa a holokauszttal ért véget: 1944 tavaszán a sátoraljaújhelyi gyűjtőgettóba zárták, majd onnan 1944. április 14-én Auschwitzba deportálták és ott meggyilkolták őket.

FOTÓK:

1.: Az olaszliszkai rabbiház az utca felől. Átépített homlokzat és kiszélesített, beépített tornác, a tető a régi.
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 113.o.
2.: Bejárat a szukkába (kamrába) az udvar felől. Olaszliszka
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 114.o.
3.: A szukka teteje. A tető itt nem fejeződött be, a fotón látható ferde cseréptető a mikve mostani teteje, de az épület eredetileg folytatódott, a fal és a tető is. A padlásteret lezáró, hátsó, függőleges deszkázat a tetőrész elbontása után került beépítésre.
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 114.o.
4.: Olaszliszka, tetőrészlet. A fotón látható a mozgó részre szerelt fatalp.
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 115.o.
5.: A mikve medencéje. Olaszliszka, 1985
Forrás: Gábor Anna: Mint folyó mentén a kertek, 115.o.

Az olaszliszkai Zsinagóga-emlékhelye
(Olaszliszka, Kossuth Lajos utca 15.)

A helyi zsidók 1875-ben épített zsinagógája, hajdan 500 fő befogadására volt alkalmas, ami meglepő lehet, hiszen ekkor a helyi zsidó közösség létszáma ennél jóval kevesebb volt. Ennek oka, hogy már akkor nagy számú zarándok látogatott el rendszeresen a hászid rabbihoz, és ők is ott imádkoztak.

Jancsó Miklós több alkalommal is forgatott Olaszliszkán (Jelenlét sorozat, 1965, 1978, 1986), és a II. világháború után pusztulásnak indult épületet is megörökítette, mint a hajdani jelentős zsidó közösség pusztulásának szimbólumát.

2015-ben a zsinagóga romjain egy interaktív emlékhely épült, megidézve az egykori épületet és emléket állítva a régió zsidó múltjának. A megmaradt keleti falon jelképesen a tórafülke és függönye jeleníti meg a hajdani szakrális helyet, egy héber nyelvű felirattal: „Írd meg ezt a dolgot emlékezetül egy könyvben.” (2Mózes, 17, 8-16) Az újonnan emelt nyugati falon található annak a 63 családnak a neve, akiket 1944. április 14-én innen deportáltak koncentrációs és haláltáborokba.

FOTÓK:

1.: Az olaszliszkai zsinagóga. Forrás: Obudaizsinagoga.hu https://obudaizsinagoga.hu/megorizni-zsido-emlekeket-olaszliszka-liszka/3-olaszliszka-zsinagoga-epulet-nagy/
2., 3., 4.: Az olaszliszkai zsinagóga emlékhelye. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022

Az olaszliszkai zsidó temető
(Olaszliszka, Belsőkocsord utca 31.)

A temetőben lévő sírsátorban (ohel) található Friedmann Hersele csodarabbi és Friedlander Hajim rabbi sírja. Az olaszliszkai zsidó temető a zarándokutak egyik állomása, ahova évente több ezer hászid zsidó érkezik a világ minden tájáról. A temető szerepel Jancsó Miklós filmrendező Olaszliszkán forgatott Jelenlét sorozatában is.

FOTÓK:

1. Az olaszliszkai zsidó temető bejárata. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
2. Sírsátor az olaszliszkai temetőben. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
3. A csodarabbik sírjai az olaszliszkai temető oheljében. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022
4., 5., 6.: Az olaszliszkai zsidó temető sírjai. Forrás: Juhász István, ZRVA, 2022

FORRÁSOK:

TOVÁBBI FORRÁSOK: